2026. november–december, XXXIV. évfolyam, 3–4. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Herczog Rita
Új interaktív munkáltató olvasókönyvet mutattak be Nyitrán
A 2026. október 23-án megrendezett konferencia középpontjában az OKÉ, vagyis Olvass, alkoss, értelmezz! című, megjelenés előtt álló, negyedikeseknek szóló olvasókönyv állt. A hároméves munkafolyamat eredményeként létrejött kiadvány célja, hogy az olvasás ne csupán a szövegek befogadását jelentse, hanem élményalapú, aktív és alkotó tevékenységgé váljon a gyermekek számára.

A konferencia meghívója és programja
A szerzők a tankönyvvel az új oktatási standardhoz kapcsolódva szerettek volna gyakorlati segítséget és egyben alternatívát kínálni a pedagógusoknak. A fejlesztés során fontos szempont volt, hogy a pedagógusok ne elégedjenek meg a szövegek elolvasásával, hanem elérjék, hogy a tanulók párbeszédbe lépjenek velük, alkossanak saját véleményt, értelmezzék a történeteket, és saját szavaikkal is képesek legyenek megfogalmazni gondolataikat. A tankönyv koncepciója az új oktatási standardokat követi.
A tankönyvről
A tankönyv születésének körülményeiről és koncepciójáról Petres Csizmadia Gabriella nyilatkozott. Bemutatta, hogyan kapcsolódik a kiadvány az új tantervi követelményekhez, különös tekintettel a második oktatási ciklus szövegértelmezési stratégiáira. A két részből álló tankönyv fejlesztése 2024-ben kezdődött egy projekt keretében, a benne szereplő feladatokat pedig az oktatási gyakorlatban is tesztelték. Petres Csizmadia Gabriella külön kiemelte a pedagógus bemutató olvasásának jelentőségét, hiszen a megfelelő hangsúlyozás, a szöveg hangulata és az esztétikai élmény mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek valóban közelebb kerüljenek az irodalmi alkotásokhoz.
Benyovszky Krisztián a szövegelemzés elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását ismertette. Előadásában a történetek gondolkodásunkra és világértelmezésünkre gyakorolt hatását, valamint a narratív gondolkodás működését fejtegette. A történetek megértéséhez fel kell ismernünk a szereplőket, a köztük lévő kapcsolatokat és a különböző szituációkat, valamint követnünk kell a cselekmény alakulását. A tankönyv feladatai tudatosan építenek erre a gondolkodásmódra. Az olyan kérdések, mint a „Mit tettél volna a szereplő helyében?”, vagy a „Hogyan folytatnád a történetet?” arra ösztönzik a gyermekeket, hogy saját tapasztalataikat is bevonják az értelmezésbe. Az előadó az illusztrációk és a képi gondolkodás jelentőségére is felhívta a figyelmet. A digitális korban a gyermekek egyre inkább képi információkon keresztül tájékozódnak, ezért különösen fontos, hogy a tankönyv tudatosan fejlessze a képek és a szövegek értelmezésének képességét, ugyanakkor a hosszabb, elmélyült és figyelmes olvasásra is ösztönözzön.

Pillanatkép a konferenciáról
Forrás: Közép-európai Tanulmányok Kara
Betekintés a tanórákba
A konferencia második felében a tankönyv szerzői interaktív gyakorlati előadásokkal mutatták be a kötetben szereplő feladatsorokat. A résztvevők nem csupán hallhattak a kiadvány felépítéséről, hanem maguk is kipróbálhatták az egyes feladványokat.
A sort N. Tóth Anikó „tanórája” nyitotta meg, amely keretein belül M. Csepécz Szilvia Kicsi, kisebb, legkisebb című művéhez kapcsolódó feladatlapon ment végig. Bárczi Zsófia Nemes Nagy Ágnes Hol lakik Bors néni? című verséhez kapcsolódó feladványokat ismertette. Megemlítette, hogy a kiadvány QR-kódokat is tartalmaz, amelyek például a szövegek zenei feldolgozásához vezetnek, így az olvasás akusztikus élménnyel is kiegészülhet. Petres Csizmadia Gabriella egy népmese, az Öregember és a pokróc feldolgozásán keresztül mutatta be a tankönyv további lehetőségeit.
A pedagógusok tapasztalatai
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén, Kovács Patrícia vezetésével, azok a pedagógusok osztották meg tapasztalataikat, akik a fejlesztés során részt vettek a tankönyv tesztelésében. A pilotprogram öt település hat iskolájában, nyolc pedagógus és 143 tanuló bevonásával valósult meg.

Pillanatkép a kerekasztal-beszélgetésről
Forrás: Közép-európai Tanulmányok Kara
A pedagógusok arról számoltak be, hogy a tanulók kezdetben nehezebben boldogultak azokkal a véleménykifejtős feladatokkal, azonban a rendszeres gyakorlásnak köszönhetően fokozatosan egyre bátrabban fejezték ki gondolataikat. Többen kiemelték, hogy a feladatok segítségével jobban megismerhették tanítványaikat is. A tesztelés során különböző összetételű osztályközösségekben is kipróbálták a feladatokat. Az egyik pedagógus például egy elevenebb, mozgalmasabb és egy nyugodtabb, érzékenyebb osztályban is alkalmazta a tankönyv anyagait. Tapasztalatai szerint az aktívabb közösség különösen jól reagált a feladatokra. A pedagógusok a visszatérő feladattípusokat előnyösnek tartották, hiszen ezek biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtanak a tanulóknak. Különösen népszerűek voltak a jóslásra épülő gyakorlatok, valamint a szókincsfejlesztő feladatok. Ugyanakkor a tapasztalatok a nehézségekre is rávilágítottak, ilyenek voltak egyes esetekben a csoportmunka, a vélemények ütköztetése, a halk együttműködés, illetve a gondolatok megfelelő megindoklása több esetben kihívást jelentett.
A konferencián többször hangsúlyozták a tankönyvhöz kapcsolódó módszertani útmutató jelentőségét is. A kiegészítő anyag részletes segítséget kíván nyújtani a pedagógusoknak a feladatok feldolgozásához, ugyanakkor nem szigorú óravázlatként, hanem inkább ajánlásként szolgál. A tankönyvhöz kapcsolódó módszertani útmutató elektronikus formában lesz elérhető. A konferencia résztvevőinek lehetőségük nyílt arra is, hogy a tankönyv mindkét részét végiglapozzák, illetve feltegyék felmerülő kérdésekeit a kiadvány vagy éppen a tesztelés során szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban.
A jövőbeli felhasználóknak szóló tanács pedig így szólt: NE FÉLJÜNK AZ ÚJTÓL!