„Amennyiben egy gyermek valamelyik adottsága az átlagosnál lényegesen jobb, és azon a területen végzett tevékenységek során a gyermek egyértelműen kreativitást és motivációt mutat, akkor ígéretes az adott adottság, vagyis a gyermeket bizonyos területén tehetségígéretnek tekinthetjük” (Nagy, 2012, 18).

Az ígéretes adottságokra potenciális lehetőségként tekintünk. Célunk és feladatunk nem más, mint a megfelelő lehetőségekkel, tevékenységekkel és módszerekkel történő gondozás és fejlesztés biztosítása. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, fontos figyelembe vennünk a tehetséges személyiség főbb sajátosságait (Inántsy–Pap és mtsai, 2010; Fehér, 2015):

A személyiség sokszínűségére építve, a tehetségkoncepcióval összefüggésben ismernünk kell a tehetségígéretek gondozásának területeit, hiszen az ígéretes, átlagon felüli adottságok számos területen megmutatkozhatnak. A tudatos gondozás-fejlesztés irányának kijelöléséhez a tehetségterületeket rendszerező elméletek közül H. Gardner sokoldalú intelligenciaelméletére támaszkodunk. Az elmélet szerint „nem létezik egy bizonyos, mindent átfogó intelligencia, mivel annak számos megjelenési formája van”. Gardner kezdetben hét, majd nyolc egymástól független emberi intellektuális képességet különített el, amelyek alkalmasak a speciális tehetségterületek elkülönítésére, ezek a következők: logikai-matematikai, nyelvészeti, testi-kinesztetikus, térbeli-vizuális, zenei, természeti, interperszonális, intraperszonális (Balogh, 2012). Mindebből értékes iránymutató szempontrend rajzolódik ki az óvodai komplex tehetséggondozó programok számára, amely a személyiségfejlesztés sokrétű megvalósításához nyújt támpontot.

Saját programunk keretében a mindennapi óvodai nevelésen túli, többletlehetőségeket és -tartalmakat kínálunk az 5–6 éves tehetségígéretek számára. Ezt biztosítja az óvodában működő tehetségműhely 30 órás, délutáni időkeretben megvalósuló foglalkozássorozata, valamint a csoportközi tehetséggondozó foglalkozások havi rendszerességgel történő szervezése a művészeti területen érdeklődő nagycsoportos gyermekek számára. Tehetséggazdagító programként nem csupán az ismeretanyag kitágítását, hanem a képességek fejlesztését és a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását is középpontba helyezi ez a tehetséggondozási megoldás.

A tehetségelméleti szakemberek többféle gazdagítási modellt fejlesztettek ki, amelyek közül Renzulli és Reis (1986) gazdagító triád modelljét tartjuk alkalmasnak az óvodai adaptálásra (Balogh, 2012; Gyarmathy, 2007; Nagy, 2012). A modellben három típusú programelem kapcsolódik össze: I. általános feltáró tevékenység, II. csoportos gyakorlatok, III. valódi feladatok egyéni és csoportos megoldása.

Az első típusú gazdagítás során a gyermekeknek újszerű, érdekes, izgalmas, többnyire óvodán kívüli élményeket biztosítunk a vizuális mellett a természeti, zenei, nyelvi érdeklődési és tevékenységi területeken. Célja az érdeklődési kör szélesítése, illetve az érdeklődés irányának megtalálása, megerősítése. Ezt a formát minden érdeklődő gyermeknek ajánljuk.

A második típusú gazdagítás olyan csoportos tevékenységeket és élményeket takar, amelyek az alkotómunkához szükséges gondolkodási, valamint érzelmi folyamatok, önismereti és társas készségek fejlesztésére irányulnak. Ezt a célt szolgálják a csoportközi tehetséggondozó foglalkozások és a fejlesztő típusú műhelyfoglalkozások, amelyekbe a csoportokban téri-vizuális területen érdeklődő gyermekeket és a tehetségígéreteket vonjuk be.

A harmadik típusú gazdagítás speciális műhelyfoglalkozások keretében valósul meg, ahol a gyermekek érdeklődésén alapuló témához kapcsolódó vizuális probléma tanulmányozásába és megoldásába vonjuk be a tehetségígéreteket. Ezeket a tevékenységeket speciális eszközrendszerű műhelyben, felkészült műhelyvezető pedagógus és segítő szakemberek vezetésével végzik a gyermekek egyénileg vagy kisebb csoportokban.

Programunk a tehetségígéretek tevékenységekben megvalósuló, fejlesztéssel történő felismerésére, azonosítására is lehetőséget biztosít az óvodai csoportban a tehetséggondozásban részt vevő és a területen érdeklődő gyermekek számára nyitott programok, csoportközi tehetséggondozó foglalkozások, műhelylátogatás, eszköz kölcsönzése által.

A program kiemelt gazdagítási területe a vizuális kultúra, képzőművészet, amely a természeti intelligencia aktív bekapcsolásával válik teljessé (Mező és mtsai, 2010). A két terület integrálása kölcsönösen inspiráló hatású a gyermekekre. A természeti világok látványának felfedezése jó motivációs alapot ad a vizuális tevékenységhez. A természeti elemek, formák vizuális megjelenítése pedig megtanít látni, észrevenni a szépet, rácsodálkozni, átérezni. Ezáltal pozitívan befolyásolja a természeti környezethez fűződő viszonyt, serkenti a megismerési vágyat és az érdeklődést.

A program a gyermekek érdeklődésére alapozott, kihívást jelentő, újdonságot biztosító projektekből tevődik össze. A négy projekt során a gyermekek egy-egy természettudományos terület – madarak, óceán, csillagok és bogarak – különleges világát fedezik fel és jelenítik meg alkotásaikban. A projektek folyamata a tehetséggondozó projektek három fő tartalmi elemén alapul: intellektuális kihívás, kreativitás és társas készség fejlesztése (Gyarmathy, 2007).

A felfedezésre váró, izgalmas témák elmélyülésre és magasabb szintű tapasztalatszerzésre adnak lehetőséget. A természeti témájú alkotások során vizuális megfigyelések, tapasztalatok, élmények szerzésével és változatos eszközhasználattal, egymásra épülő technikai megoldásokkal támogatjuk a gyermekeket, hogy ismereteiket bátran és egyre magasabb szinten alkalmazzák. A projektek folyamatában játékos helyzetekbe, történetbe ágyazott vizuális problémákkal találkoznak a gyermekek. Ezek a vizuális feladatok önálló tapasztalatszerzésre, képi gondolkodásra, kreatív megoldások keresésére ösztönöznek.

A folyamatban az érdeklődésnek megfelelő tevékenységeket ajánlunk, amelyben megjelennek az egyéni utak, elképzelések. A gyermekeknek lehetőségük, terük és idejük van a kreatív önkifejezésre, a változatos művészeti tevékenységek gyakorlására. A feldolgozási folyamatot rugalmasan kezeljük. A gyermekek igényeinek megfelelően lehetőséget adunk saját élmények, ötletek beépítésére, új információk keresésére és ezzel a projekt tartalmi bővítésére, variálására. A gyermekek a képességeikhez mérten, szabad vállalással, egyéni, páros, csoportos munkaformákban tevékenykedhetnek. A projektek végén választható módon az egyéni vagy közös produktumok létrehozása biztosít sikerélményt.