2024. szeptember–október, XXXII. évfolyam, 1–2. szám, ISSN 2729-9066

 
Mária Harmaňošová

Változások az ember és társadalom oktatási terület tananyagában

Az Ember és társadalom oktatási terület (OT) a társadalmi környezet megismerésére és a társadalombarát nevelésre irányul, megalapozva azokat az ismereteket és készségeket, amelyeket a tanulók később az állampolgári ismeretek (honismeret), a geográfia (földrajz) vagy a történelem iskolai tantárgyakban fejlesztenek tovább. Az új alaptantervben az Ember és társadalom OT az eredetileg az Ember és értékek OT-ben szereplő tantárgyakat is tartalmazza, így a tanulók kognitív képességeinek fejlesztése mellett a tanulók személyiségének fejlesztésére is gondot fordít. A társadalmi megismerés négy komponensben fogalmazódik meg: a földrajz, a történelem, az állampolgárság és az etika és személyiség komponensben, amelyek együttesen teljesítik az OT tíz általános célkitűzését, amelyek három oktatási ciklusra bontva, lépcsőzetesen épülnek fel. A ciklusok részcéljai a teljesítmény- és tartalmi követelmények teljesítésével valósulnak meg, amelyek a jelenleg érvényben lévő állami oktatási programhoz képest rugalmasabban rendeződnek el. Ez az oktatási terület külön tantárgy formájában kap teret már az 1. évfolyamtól kezdve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1. ciklusban 3 óra, a 2. ciklusban 2 óra, a 3. ciklusban pedig 4 óra jut rá. Az 1. és a 2. ciklusban az Ember és társadalom oktatási terület integrált tantárgyként, valamint az etika és a vallási nevelés formájában különálló tantárgyként váltakozva jelenik meg. A 3. ciklusban a földrajz, a történelem, az állampolgári ismeretek és az etika vagy a vallási nevelés tantárgyak alkotják az oktatási területet, és az iskolának lehetősége nyílik arra, hogy ezt a ciklust részben vagy egészben az Ember és társadalom tantárgy integrált változatával folytassa.

Az 1. ciklusban a tanulók ismeretszerzése a közvetlen társadalmi környezetükre és valóságukra – az iskolára, a közösségre és annak közvetlen környezetére – összpontosul. A tanulókat arra ösztönzik, hogy képesek legyenek eligazodni a környezetükben, és ismerjék annak jelentős természeti, kulturális és történelmi jellemzőit; hogy megismerkedjenek a községük életében fontos szerepet játszó személyekkel, hatóságokkal, intézményekkel és eseményekkel. A tanulók nem csupán passzív szereplők, hanem fokozatosan megtanulják felhasználni azokat az eszközöket, amelyeket az emberek a környezet megragadására, alakítására vagy átformálására használnak. A környezetük iránti érdeklődésük arra ösztönzi őket, hogy részt vegyenek a környezetük javítását célzó tevékenységekben, miközben saját terük egyediségét megtanulják kiegészíteni mások terének elemeivel, egyúttal távolabbi helyekkel is összeköttetéseket alakítanak ki.

A legnagyobb változást az jelenti, hogy a tartalom egy állampolgári és etikai-személyiségi összetevővel gazdagodik. Az állampolgári komponensben az állampolgárság, az önkormányzat működése, a gazdasági kapcsolatok és a médiaoktatás témaköre kap hangsúlyt. A tanulók a természetismeret és honismeret mai oktatásában nem találkoznak ezekkel a témákkal. Az etikai-személyiségi komponens a tanulók önismeretének fejlesztésére és a többi emberrel történő kapcsolatok kialakítására irányul azon a közösségen belül, amelyben élnek.

A társadalomtudományi műveltség és a személyiségi-nevelési komponens szorosabb összefonódása által az etikai-személyiségi komponens az egész oktatási területen végigvonul. A proszociális és erkölcsi-etikai nevelés dimenziója nemcsak az etika és a vallási nevelés témaköreiben lesz jelen, hanem olyan témakörökben is szerepel, amelyek elsősorban a nevelés állampolgári, történelmi vagy földrajzi összetevőire irányulnak: ilyen például a mások iránti tisztelet a közösségi élet témakörében, a napi- és hetirend kialakítása és menedzselése, a prioritások meghatározása, a tolerancia gyakorlása. A tanulók jellemének és értéktudatának fejlesztése a tanulás más területein is megvalósulhat, például az irodalomórán az olvasmányok hősei inspiráló hatást gyakorolhatnak a tanulókra vagy a testnevelés- és sportórákon fejleszthetik a tanulók állóképességét.
 

Az 1. ciklus

A földrajz integratív tantárgy, és ez tükröződik a vonatkozó célkitűzésekben és standardokban. A földrajz tantárgy középpontjában továbbra is a helyi régió (az a település, ahol a tanulók élnek vagy iskolába járnak, a helyi táj), a közvetlen és tágabb környezetben való tájékozódás, valamint a jelentős/ jellegzetes vonások felismerése áll. A tevékenységek az aktív megismerésre és felfedezésre irányulnak. A korábbi gyakorlathoz képest nagyobb hangsúlyt kap a tanulók térképismeretének fokozatos fejlesztése. A standardban új elem a helyi régió (község, település) összehasonlítása egy hasonló jellegzetességű, külföldi régióval. A cél a közös vonások és a különbségek megismerése. Az 1. ciklusban a földrajzoktatás új eleme Földünk főbb részeinek, például a kontinenseknek, óceánoknak és a legfontosabb országoknak a megismerése.

A történelem komponens két tematikus egységből áll, tartalmuk párhuzamosan jelenik meg, egymással kombinálva, gyakran ismételten visszatérve. A történelemtanítás a felsőbb évfolyamokban feltételezi, hogy a tanuló érti a kronológiát, ezért a történelem-tananyagnak egy tematikus egysége és egy vonala van. Az 1. ciklus feladata, hogy a tanulót megismertesse a hagyományos „mércék” világával, és megtanítsa a valós munka világában alkalmazható mércék használatát. Ezenkívül a tematikus egység a célok személyre szabásához és az időrendi terv elkészítéséhez kapcsolódó tartalmakat is magában foglalja. Miközben a gyermek fokozatosan megszokja a tanulói szerepet, az első évtől kezdve tudatosítja azt is, hogy a munka váltakozik a szabadidővel, és hogy a kötelességek elsőbbséget élveznek a szórakozással szemben. A családi kapcsolatok témája összefonódik a kronológia megismerésével és az időbeli változások megfigyelésével.

A természetismeret és a honismeret tantárgyban korábban nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók találkozzanak az állampolgár fogalmával, megismerjék a község életében fontos személyeket, hivatalokat vagy intézményeket. Az a törekvés, hogy felkeltsék a tanuló érdeklődését a környezete iránt, vagy hogy bevonják őt a környezete jobbítását célzó tevékenységekbe, csak most jelenik meg az új standardban. Az állampolgári komponens öt tematikus egységbe szerveződik. Az iskolában és a községben érvényesülő szabályok elsajátításán keresztül a tanuló megismerkedik községe életével és a községen belüli kapcsolatokkal, aminek eredményeként a tanulónak a község aktív lakójaként kell szerepet vállalnia. Az intézmények vagy szolgáltatások szerepére összpontosít, és gondolkodásra ösztönöz például a közterületek használatáról és karbantartásáról, valamint azok javításáról. Két másik egység a tanuló életének jelentős témáival foglalkozik. A gazdasági kapcsolatok világa a tanulók számára a felelősségteljes gazdálkodásra, illetve a média vagy a reklám világával való biztonságos és ésszerű bánásmódra vonatkozó útmutatáson keresztül nyílik meg.

Az etikai-személyiségi komponens célzottan beépíti a tananyagba a tanulók etikai-személyiségi fejlődésének ösztönzésére szolgáló elemeket az első osztálytól kezdve, és megteremti az erkölcsi tudatosság, a kritikus gondolkodás és a helyes és helytelen cselekvés megkülönböztetésének alapjait. Ily módon megfelel annak az igénynek, hogy ezen a területen megkülönböztetés nélkül minden tanulóra nevelő hatást gyakoroljon, megelőzve ezzel a későbbi pszichoszociális nehézségeket, szélsőséges attitűdöket, valamint az etikai és erkölcsi tájékozatlanságot. Ez volt a fő oka annak, hogy az eredeti Ember és értékek OT egyesült az Ember és társadalom OT-val.

A jelenleg érvényes állami oktatási programhoz (2014) képest már az általános célok megfogalmazásában is szembetűnő a hangsúlyeltolódás. A tanulók szociális kompetenciáinak és proszociális viselkedésének fejlesztése mellett itt egyértelműbben összekapcsoljuk az én értékét mások értékével, és hangsúlyozzuk a saját érzelmekkel való munkát a jellem- és személyiségépítésben. Az alapiskolai gyakorlat nemkívánatos megosztottságot eredményezett a vallás- és az etikaoktatásban részt vevő tanulók között. Az ebben a komponensben bemutatott normák e két központi tantárgy tantárgyi bizottságai következetes kommunikációjának eredményei. A vallási és etikai nevelés tantárgyon belüli közös átfedések itt jelennek meg, hiszen a hittanórákon is hangsúlyt fektetnek a tanulók erkölcsi és személyes fejlődésére.

A 2. ciklus

A tanulási terület célkitűzései továbbra is integráltan, egyetlen tantárgyként valósulnak meg ebben a ciklusban is. Az Ember és társadalom OT tartalmának egy részét a 2. és 3. ciklusban tematikus napok formájában tanítjuk, amelyek célja a kiválasztott tartalmi standardok teljesítése és a tantárgyközi műveltségi készségek fejlesztése, tanévenként legalább 4 tanítási napon, egyenként 6 tanítási órában. A tematikus napok témáit a tartalmi standardok foglalják magukba. A földrajz komponensben a korábbi honismerethez képest jelentősebb tartalmi változás, hogy a tananyag nem csak Szlovákiára összpontosít. Ez a változás azon az elven alapul, hogy a tájat minden ciklusban különböző léptékekben vizsgáljuk. A Föld természetének és lakóinak sokféleségét példákon keresztül felismerni kívánó, a Föld és sokféleségének felfedezése tematikus egységhez kapcsolódó, tágan értelmezett teljesítménykövetelmény lehetővé teszi, hogy a tanulók lépésről lépésre fejlesszék a világról alkotott alapvető elképzeléseiket. A földrajz komponens tartalmi követelménye már magában foglalja egy egyszerű tematikus térkép (térképvázlat) elkészítését pont-, vonal- vagy területi térképelemek felhasználásával, ami viszonylag jelentős elmozdulást jelent a korábbi követelményekhez képest, amelyek elsősorban a térkép tartalmának egyszerű olvasására összpontosítottak.
 

A 2. ciklusban a történelem komponens innovatív elem, mivel eddig a 3. és 4. évfolyamban a honismeret elsősorban a földrajzi ismeretekre (tartalomra) összpontosított, és nem dolgozott ki történelmi tartalmú fogalmakat. Bár a történelmi témakörök bevezetésre kerültek a történelemben, ez nem volt következetes. A jelenlegi állami oktatási program negyedik évfolyambeli honismeret tantárgyának tartalmi követelményeiből hiányoznak a következő személyiségek és események: Konstantin (Cirill) és Metód, Svätopluk, a tatárok és törökök támadásai, Mária Terézia, Ľudovít Štúr, az 1. világháború, Milan Rastislav Štefánik, Tomáš Garrigue Masaryk, a 2. világháború, az önálló Szlovák Köztársaság és nemzeti szimbólumaink. Helyettük két monda szerepel: egy a kelet-szlovákiai várakról és egy a Tátrától a Dunáig tartó utazásról. A műemlékekről szóló teljesítménykövetelmény alacsony kognitív funkciókat igényel, azaz csak a térképen való azonosításukat követeli meg: azonosítsa Szlovákia öt legfontosabb kulturális-történelmi műemlékét a térképen. A tanulók csak a tartalmi standardon keresztül találkoztak a történelmi tartalommal, amelyben a személyek és események lineáris felsorolása történik mélyebb összefüggések és történelmi jelentőségük nélkül. Az új tantervben a 4. évfolyamtól kezdődően a 2. ciklus szisztematikusabban tölti be a társadalomtudományi propedeutika funkcióját.

A teljesítménykövetelmények szintjén a történelmi fogalmak elsajátítása az időbeli tájékozódás és a múlt felfedezésének alapvető készségei fejlesztésén keresztül teljesül – a tanulók különböző tevékenységek révén a múlt nyomaival dolgoznak, elemzik azokat, és érdeklődnek az összefüggések iránt. A tanulóknak változatos tevékenységeken és módszereken keresztül aktívan kell foglalkozniuk a történelmi tartalmakkal – az időmérés, a múlt rögzítésének és feltárási módjainak megismerésén keresztül olyan kompetenciákat szereznek, amelyeket később a történelem- vagy társadalomtudományi oktatásban használnak. A 2. ciklus a közelebbről távolabbra elve alapján rendeződik: az első példák a régió, a falu, a község történetéhez kapcsolódnak, majd az életkornak megfelelően az emberi társadalom kialakulásával és az első civilizációkkal kapcsolatos témák következnek, természetesen az állampolgári és földrajzi komponenshez kapcsolódva.

A 2. ciklusban a történelem komponens egy új elemet vezet be tematikus szonda formájában. A tanulók a kiválasztott tartalomhoz az egyéni és közös munka választható formáit alkalmazzák – például iskolai kiállítást szerveznek a kiválasztott témáról, amelynek része a téma, a tárgyak, szövegek stb. kiválasztása, elrendezése, elnevezése, valamint a kiállítás formájának és bemutatásának előkészítése. Egy másik forma például egy regionális történetről szóló színházi előadás készítése. Ebben a tanulási formában a téma aktív és kreatív feldolgozása a cél, nem pedig annak tényszerű megragadása.

A 2. ciklusban a polgári megismerés/ nevelés is jelentős változáson ment keresztül. A negyedik osztályos honismeretben nem volt olyan tartalmi vagy teljesítménystandard, amely állampolgári nevelési témaként lehet értelmezhető. Az ötödik osztályban az állampolgári ismeretek tantárgy még nem jelent meg. A három tematikai egység (Szabályok, jogok és kötelességek megkülönböztetése; Lehetőségek az élet javítására a szomszédságban és a községben; Az aktív állampolgárság alapjai) célja, hogy a tanuló az iskolai környezetből kilépve a község közvetlen környezetébe kerüljön, és megfigyelje például a község polgárainak kötelességeit, a község által nyújtott szolgáltatásokat, a helyi képviselőtestületbe történő választás folyamatát, valamint a szomszédi konfliktusok megoldását. Az aktív állampolgárság alapjai ciklusban egy egyszerű szomszédi konfliktus megoldása mellett a gyermekjogok témája is felmerül, és az aktivizáló elem itt a szolidaritás aktív kifejezése többi gyermekkel. A Felelős gazdaság tematikus egység a család szintjén és közeli példákon keresztül mutatja be az alapvető gazdasági kapcsolatokat. Ugyanakkor arra is reflektál, hogy mi befolyásolhatja egy termék árát. Az utolsó tematikus egység már nevet is kapott a mediális műveltség szakkifejezéssel, amely átívelő téma volt a tantervben. Amellett, hogy a reklámok hatásával foglalkozik, az online környezetben megvalósuló biztonságos és etikus viselkedés aktuális kérdéseit is érinti.

A 2. ciklusban az etikai-személyiségi komponens is arra irányul, hogy a tanuló megismerje és fejlessze önmagát, jellemvonásait, és javítsa kapcsolatát a többi emberrel abban a közösségben, amelyben él. A társadalomtudományos műveltségnek az általános iskolai oktatás személyiségnevelési komponensével való szorosabb integrációja tükröződik abban, hogy az etikai-személyiségi komponens az egész oktatási területre kiterjed, beleértve a földrajzot, a történelmet és az állampolgárságot is. A tanulók jellemének és értékrendjének fejlesztése az oktatás más területein is megvalósulhat és meg is kell valósulnia, mint például az irodalom, a művészet és a testnevelés terén.

A tanulók megosztottságát a vallás- és etikaoktatásban résztvevők között a két tantárgyban tanítandó közös átfedések azonosításával és alkalmazásával, valamint a tantárgyakat tanító tanárok közötti kommunikációval és koordinációval kell enyhíteni (vö. a fenti, e témára vonatkozó megjegyzést az 1. ciklusban). Itt is helyénvaló emlékeztetnünk a tantárgyak és műveltségi területek közötti átfedésekre, különösen a jellem és a metakogníció megvalósításának szerepére, ahogyan azt fentebb említettük, az 1. ciklus esetében. Az áttekintés kiegészítéséhez hasznosak a vonatkozó útmutatók (Útmutató az iskolai kultúrához, stb.)

 A 3. ciklus

A 3. ciklusban az egyes komponensek az iskola döntése szerint integrálva, részlegesen integrálva vagy különálló tantárgyként valósulhatnak meg. A földrajz komponens lehetőséget teremt a világ összetettségének a felfedezésére, mint például a természeti elemek, az emberek és a környezet közötti összefüggések felismerésére. A földrajz célja, hogy fejlessze a tanulók – például környezeti és interkulturális – attitűdjeit és értékeit, a világgal kapcsolatos releváns ismereteket, valamint a 21. századi élethez szükséges gyakorlati kompetenciák elsajátítását. A földrajzoktatás alapvető tartalmi változásai a „kevesebb regionális és több tematikus földrajz” leegyszerűsített kijelentésben foglalhatók össze.

Az új tematikus egységek a humánföldrajzra összpontosítanak. A Föld népessége és az Emberi tevékenység a Földön című tematikus egységek célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a különböző (globális és regionális) léptékű alapvető humán földrajzi jelenségekkel és folyamatokkal, és rávilágítsanak a mai világ összefüggéseire – például a migráció okainak és következményeinek feltárásával, a nyersanyag kitermelésétől és feldolgozásától a szállításon keresztül a fogyasztásig vezető globális kereskedelemmel.

Az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat, a gazdasági és egyéb egyenlőtlenségek, valamint a földi élet fenntarthatósága a Kihívások és problémák a mai világban című új tematikus egység tartalmi követelményei között szerepelnek, amely a korábbi alaptantervben kizárólag a világ egyes régióihoz kapcsolódó környezeti és társadalmi kérdéseket integrálja. Ugyanakkor olyan aktuális tartalmakkal egészítik ki őket, mint az éghajlatváltozás, az emberi fejlődési mutatók vagy a humanitárius és fejlesztési segélyek. A Földrajz a terepen tematikus egység a földrajzoktatást egészíti ki egy kulcsfontosságú elemmel, a terepmunkával, amely az aktuális alaptantervben eddig a földrajzi kirándulásokra korlátozódott.
 

A 3. ciklus történelem komponense a 2. ciklus propedeutikai felkészültségére épül, és a magasabb kognitív funkciók használatához igazítja a standardokat. A történelemoktatás átalakításának alappillérei az új tantervben a következők:

• tudományos kutatói megközelítés – elősegíti az aktív tanulást a változatos történelmi forrásokkal és a történelmi reprezentációval, azaz a történelmi témákat ábrázoló változatos műalkotásokkal megvalósuló munka révén a tények, vélemények, értelmezések megkülönböztetésére irányuló kompetencia kialakulásához vezet, kritikus hozzáállást alakít ki a tényekkel és a forrásanyaggal szemben, hangsúlyt fektetve a magasabb kognitív funkciók használatára,
• multiperspektivitás – egy történelmi esemény, személyiség, folyamat több nézőpontból történő vizsgálatát jelenti, ami magába foglalja például a konfliktus ellentétes oldalainak, a különböző társadalmi osztályok és csoportok nézőpontjainak a megismerését (nemesek/ jobbágyok, kisebbségek, nők, gyerekek, migránsok, illetve korabeli és kortárs szemlélet megismerése, stb.),
• innovatív tartalom – az új tanterv a tematikai egység egészére (a történelmi korszakra általánosságban és területünkön egyidejűleg) vonatkozó teljesítménykövetelményeket határoz meg, előnyben részesíti a tematikus tanítást, a mindennapi élet történelmét, a különböző társadalmi csoportokat – a nők, gyerekek, kisebbségek stb. – érintő kérdéseket (konkrét példákat a standardok olvasásáról szóló részben találunk),
• regionális dimenzió – a közelebbről távolabbra elv alapján a választott korszak vagy téma egy adott régióban is feltárható, a sajátosság teljes mértékben a tanár kompetenciáján múlik (például a reneszánsz és a humanizmus időszakában ez megvalósítható a regionális történelem tematikus szondázása – egy modern épület vagy egy személyiség története formájában),
• az európai és a globális dimenziók tágabb összefüggésben tisztázzák a kapcsolódásokat, és szükségesek a kortárs események és a tanulók életében felmerülő kihívások megértéséhez.

A 3. ciklusban az állampolgári komponens hét tematikus egységre oszlik. Az első egység, az Identitás és az ember szociális fejlődése, a pszichológia és a szociológia meghatározott fogalmainak felel meg. A korábbi tantervtől eltérően a jelenlegi tartalmi standard megköveteli a meghatározott fogalmak vagy megközelítések konkrét példán keresztül történő magyarázatát. A második egység olyan politikatudományi témákat tárgyal, mint a hatalom elosztása és a hatalommal való visszaélés, a választások, az állam szervei és intézményei, valamint a harmadik szektor. A hangsúly itt is a példákon keresztül történő megértésen és a gyakorlati alkalmazáson van (az intézményekkel és hatóságokkal történő kommunikáció módjainak feltárása, az állam digitális szolgáltatásai). A harmadik egység a jognak felel meg: az új témák (erőszakos viselkedés, befogadó gyakorlatok) mellett az eredetiek (alkotmány, jogi területek) nagyobb mértékű pontosítása történik annak érdekében, hogy a tanulók életkorának megfelelően a jogi témák vonzóbbá váljanak. Ugyanez igaz a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó területre is. A gazdasági műveltséget fokozatosan fejlesztjük a munkaerőpiac fogalmán keresztül, amely közelebb áll a tanulókhoz, mint például a gazdaságok sokféleségének eredeti témái. A pénzügyi műveltséget olyan tartalmi standardok foglalják magukba, mint például egy egyszerű háztartási modellköltségvetés összeállítása, az egyszeri és a visszatérő bevételek és kiadások megkülönböztetése az állami költségvetéssel szemben, a pénzügyi intézmények és szolgáltatásaik sokféleségének felismerése.

A médiaműveltség a médiatartalmak kritikus megközelítésének körvonalait veszi fel, beleértve a saját viselkedés szabályozásának szokásait vagy a közösségi hálózatok emberekre gyakorolt hatását. Az integráció és a globalizáció a globális összefüggések témaköreit öleli fel, és a nemzetek feletti intézmények fontosságát ismét a tanulók életéből vett közös példákkal javasolja szemléltetni. Egy teljesen új egység ebben a komponensben az Elmélkedés napjaink társadalmi kihívásairól. Az állampolgári ismereteket olyan témákkal teheti vonzóbbá, amelyek a közszférában is visszhangra találnak. A hangsúlyt azonban a tényszerű és megalapozott vita biztosítása érdekében a források előzetes tanulmányozására kell helyezni.

Az etikai és személyes komponens

A 2. ciklusban a tanulókat arra ösztönözzük, hogy távolodjanak el a világgal és a társadalommal szembeni egocentrikus viszonyuktól, és sajátítsák el azokat a készségeket, amelyekkel a társadalmi és kulturális sokszínűséggel jellemezhető környezetben kielégítően tudnak élni. Hangsúlyt kap más emberek perspektívája és a tiszteletteljes, de mély személyes kapcsolatok kialakítása. Ebben az összefüggésben hasznos ismét felhívni a figyelmet a célok (az előző ciklusok megfogalmazásaihoz képest fokozatosan megfogalmazott), a hozzájuk tartozó teljesítménykövetelmények és a tartalmi követelményekben felsorolt tevékenységek közötti kapcsolatra.

A 3. ciklusban az általános iskolai oktatáshoz képest új tematikus egységek a következők: 5. Az etikai kérdések megvitatásának gyakorlása és az erkölcsi dilemmák megoldása, 6. Család, intimitás, szexualitás és szülői magatartás, 7. Az egészséges életmód fenntartása, 8. A gazdaság etikai vonatkozásainak megismerése, 9. A vallások közötti párbeszéd, valamint a hívők és nem hívők közötti párbeszéd ápolása és 10. A környezeti-etikai tudatosság kialakítása. Mindezek a tematikus egységek és tartalmi normáik tükrözik a serdülők kognitív, affektív és erkölcsi fejlődési sajátosságait, fokozatosan aktívan integrálódva a demokratikus társadalom életébe. A 11. tematikai egység, Az értékteremtő projekt megvalósítása kifejezetten teljesíti a 10. nevelési célt, amely az általános iskolai oktatás egészét áthatja (10. Mutassanak érdeklődést a körülöttük, a világban zajló események iránt, és vegyenek részt az életkoruknak megfelelő hasznos tevékenységekben). A 2. ciklushoz hasonlóan a 3. ciklusban is célszerű a tematikus napokat konkrét oktatási tevékenységek és a tantárgyközi műveltség megvalósítására használni. A 3. ciklus szintjén is hangsúlyozni kell a többnyire különálló tantárgyakként oktatott összetevők közötti szorosabb kapcsolatok fontosságát. Különösen fontos szerephez jutnak a tantárgyközi átfedések, melyek például a jellem, a metakogníció, a szociális és érzelmi intelligencia vagy az állampolgári komponenst érintik.

Fordította: Bolemant Lilla

 
Vissza a tartalomjegyzékre