2024. szeptember–október, XXXII. évfolyam, 1–2. szám, ISSN 2729-9066

 
Ledneczky Gyöngyi – Tímár Lívia

Új szemléletű magyar nyelv- és irodalomtanítás

Az új állami oktatási program (ÁOP) az oktatás egészét érintő változások egyik alapdokumentuma, amely újrafogalmazza az alapiskolai oktatás hosszú távú céljait és küldetését. Az oktatási törvény értelmében meghatározza az oktatás céljait, követelményrendszerét és tartalmát is. Az alapiskolai oktatás fő célja, hogy minden tanuló számára átfogó alapot biztosítson a hatékony tanulás módszereinek elsajátításához, az általános műveltség megszerzéséhez és a tanulókat körülvevő világban való tájékozódáshoz. További célként fogalmazódik meg a kulturális műveltség alapjainak megteremtése és az élethosszig tartó tanulás motiválása. Az ÁOP kidolgozásának egyik vezérelve a tudásalkalmazás, amely biztosítja a tanulók számára a mindennapi életben használható készségek és tudás megszerzését.

Az állami oktatási program egy komplex dokumentum, amely magában foglalja a konkrét oktatási-nevelési célokat, a végzős profiljának meghatározását, a kerettanterveket és az egyes műveltségi területekhez tartozó tantárgyak standardjait. A standardban leírt követelményrendszer és tananyagtartalom határozza meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok végén. A dokumentumot az iskolaügyi minisztérium 2023 áprilisában hagyta jóvá. Minden iskola számára 2026 szeptemberétől lesz kötelező érvényű.

A magyar nyelv és irodalom az új dokumentumban

A magyar nyelv és irodalom tantárgy standardja a Nyelv és kommunikáció műveltségi terület része, amely a szöveggel való munkára és a kommunikációra helyezi hangsúlyt.

Ez a műveltségi terület az alábbi három részterületből áll:

– az első nyelvből (ide tartozik a magyar nyelv és irodalom tantárgy is);
– a szlovákból mint második nyelvből (csak a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban) és a szlovákból mint idegen nyelvből;
– idegen nyelvekből.
 

Az ÁOP további műveltségi területei: Matematika és informatika, Ember és természet, Ember és társadalom, Ember és a munka világa, Művészet és kultúra, Egészség és mozgás

A magyar nyelv és irodalom standardja a tantárgy céljait, követelményrendszerét és tananyagtartalmát határozza meg. Az új dokumentumban a tantárgy eddigi hármas felosztását (nyelvtan, fogalmazás és irodalom) a következő öt komponens váltotta fel:

• kommunikáció, amely magában foglalja mindazon készségek fejlesztését, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek különféle kommunikációs helyzetekben érvelni és együttműködni;
• szóbeli szövegalkotás, melynek keretében a tanulók azon képességeit fejlesztjük, amelyek fontosak a különböző műfajú szóbeli szövegek megalkotásához;
• írásbeli szövegalkotás, melynek keretében a tanulók azon képességeit fejlesztjük, amelyek fontosak a különböző műfajú írásbeli szövegek megalkotásához;
• nem irodalmi szöveg befogadása, melynek keretében a tanulók azon képességeit fejlesztjük, amelyek segítik őket abban, hogy képesek legyenek az információszerzésre, az információk kritikai értékelésére, valamint az önálló tanulásra, ennek alapja az olvasott vagy hallott szöveg értő befogadása;
• irodalmi szöveg befogadása, melynek keretében az olvasott vagy hallott irodalmi szövegek értő, élményszerű befogadása és kreatív feldolgozása történik meg.

Minden komponensen belül hangsúlyt kap a szöveggel való munka, amely segíti a tanulók olvasási, írási és kommunikációs készségeinek fejlesztését. Az egyes komponensek között átfedések vannak, a köztük lévő különbség mindössze abban nyilvánul meg, hogy egy-egy komponensen belül mire fókuszálunk, ezért ugyanaz a tananyagtartalom több komponensnél is megjelenhet. Ebben az esetben a tartalomra vonatkozó követelményrendszer a mérvadó.

Az egyes komponensek a követelmények és a tananyagtartalom mellett 10 témakört tartalmaznak, továbbá a 2. és 3. ciklusban konkrét irodalmi műveket is, amelyeket témakörök szerint csoportosítottunk, minden témakörben klasszikus és kortárs gyermekirodalmi és ifjúsági művek is szerepelnek. Fontos kiemelni, hogy a célok elérése és a követelmények teljesítése is az egyes ciklusok végére értendő, a tananyagtartalom pedig az adott ciklus időtartamára vonatkozik. Mivel az új standard évfolyamok helyett ciklusokra tagolódik, ezért az egyes ciklusok tananyagát az iskolai oktatási programban ajánlatos évfolyamokra bontani az adott iskola céljainak megfelelően Az 1. ciklusba az 1–3. évfolyam, a 2. ciklusba a 4–5. évfolyam, a 3. ciklusba pedig a 6–9. évfolyam tartozik. A standard olyan keretdokumentum, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák figyelembe vehessék tanulóik sokrétű igényeit, megvalósíthassák elképzeléseiket és elérhessék saját, az iskola által kitűzött céljaikat. Ezért az oktatás tervezett tartalmára, folyamatára és értékelésére vonatkozó részletesebb információkat az adott iskola oktatási programja tartalmazza.
 

A kerettanterv a tananyag évfolyamokra történő lebontásában kulcsfontosságú, mivel ez a dokumentum határozza meg az egyes évfolyamok kötelező és választható óraszámát. A választható órakeret ciklusonként az összes tantárgyra vonatkozik, nem csak a magyarórákra. Az 1. táblázat kivonatosan szemlélteti a magyarórák heti kötelező óraszámát, és a választható órakeretet, ami lehetőséget ad arra, hogy a kötelező óraszámot az egyes iskolák igényeiknek megfelelően bővítsék.
 

 
Az iskolai oktatási program egyik fő feladata a kerettanterv alapján meghatározni az összes tantárgy évfolyamonkénti heti óraszámát. Ennek a kidolgozásánál fontos tudatosítani, hogy az egyes évfolyamokban mit fogunk tanítani, mivel fogunk az egyes órákon foglalkozni, figyelembe véve a rendelkezésre álló kötelező és választható órakeretet. A 2. táblázatban található javasolt óraszámok természetesen nem kötelező érvényűek.
 

 
Az iskolai oktatási program elkészítésénél fontos szem előtt tartanunk, hogy a magyarórák középpontjában a szöveg áll, ezzel biztosítva a szövegértés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás és a kommunikációs képességek elsajátítását és fejlesztését. A szövegeket a megadott témakörök szerint, a tantárgyközi kapcsolatoknak és a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével javasoljuk kiválasztani. Ajánlott többféle szövegtípussal megismertetni a tanulókat, a szépirodalmi szövegek mellett fontosak az ismeretterjesztő és napjaink nyelvhasználatát tükröző szövegek is. Mivel az új szemléletű magyartanítás összetett és sokrétű, ezért egy-egy szöveggel több órán keresztül kell foglalkoznunk, miközben a szövegek befogadása, megértése és a tanulói alkotás egyaránt fontos. Ez a folyamat a különféle tevékenységek segítségével valósul meg. A szövegalkotás a legkomplexebb feladatok közé tartozik, itt már az alkalmazás szintjére kerül a nyelvtantudás, de a folyamat elengedhetetlen része az anyaggyűjtés, a lényegkiemelés és a szövegértés is. A feldolgozott szöveg alapján a tanulóknak képesnek kell lenniük elkészíteni a saját szövegüket szóban vagy írásban. A 3. táblázat javaslatokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy az egyes évfolyamokban milyen és mennyi szöveggel ajánlott dolgozni.

 
Az 1. ábra a magyar nyelv és irodalom tantárgy komponensek szerinti új felosztását szemlélteti. Ebben a felosztásban a magyartanítás minden eddigi eleme megtalálható, de az írás, olvasás, fogalmazás, nyelvtan, szövegértés tanítása nem izoláltan, hanem szövegközpontúan, komplexen, az összes komponens bevonásával történik az egyes tanítási órák keretében.
 

A feldolgozandó szöveg határozza meg, hogy az egyes órákon mely tananyagtartalommal tudunk foglalkozni, illetve hogy melyik komponens, komponensek követelményeit tudjuk az adott tananyagtartalom elsajátításához hozzárendelni. Ebből kifolyólag egy tanítási év tananyagának összeállításához ismerni kell az összes feldolgozandó szöveget, és tudni kell, hogy egy-egy szöveghez milyen tananyagtartalom és követelmény kapcsolódik. A cél az, hogy egy-egy ciklus végére a tanulók képesek legyenek az egyes komponensek előírt követelményeinek teljesítésére.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy az iskolában oktatott tantárgyak között központi helyet foglal el. A nyelv a tanulás legfőbb eszköze és előfeltétele. Az ismeretszerzés fontos eszköze, kultúrát, értékeket közvetít, segíti a tanulókat a társadalomban való beilleszkedésben, önálló véleményük kialakításában és kifejezésében. Fejleszti a tanulók anyanyelvi kompetenciáját, hogy életkoruknak megfelelő szinten tudják kifejezni gondolataikat szóban és írásban, tudjanak önállóan ismereteket szerezni, azokat megérteni, értelmezni és véleményt formálni az igazságtartalmukról.

Az irodalom segíti a tanulókat kulturális önazonosságuk kialakításában, feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalom mint művészet megszerettetése. Képessé teszi a tanulókat az értékek felismerésére, az esztétikai élmény megtapasztalására. Lehetőséget nyújt az önismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy szorosan kapcsolódik a Művészetek és kultúra és az Ember és társadalom műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

Felhasznált irodalom:

https:​//www​.minedu​.sk​/statny-​vzdelavaci-​program-​pre-​zakladne-​vzdelavanie/ (Letöltés ideje: 2024.06.02.)

 
Vissza a tartalomjegyzékre