2025. május-június, XXXII. évfolyam, 9–10. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Szegfű Noel
Így forgattuk le a világ legjobb egyperces filmjét – a diák szemszögéből
Csapatunkat három tagja alkotta: Esztergályos Dominika, Soós Bertalan és én, Szegfű Noel. A film rendezését én vállaltam, Dominika írta a forgatókönyvet, és ő játszotta a főszerepet is, Bertalan pedig az operatőri és vágói feladatokat látta el. Mindenki azon a területen dolgozhatott, amiben a legjobb. Szerintem ez volt a sikerünk titka. Csapatként dolgoztunk, senki sem próbálta elnyomni a másikat, hanem éppen ellenkezőleg, igyekeztünk inspirálni egymást.

Forrás: A szerző archívuma
A Vízsirató központi témája a vízhiány problémája volt. Én úgy gondolom, hogy a víz az élet alapvető alkotóeleme, és túl értékes ahhoz, hogy mi ezt felelőtlenül szennyezzük vagy éppen elpazaroljuk. Szóval, ha a kisfilmünkkel fel tudjuk kelteni a figyelmet erre a problémára, akkor a film tényleg elérte a fő célját.
A világ vizeinek szennyezettségét szimbolikus képeken keresztül szerettünk volna bemutatni. Az első ötletünk az volt, hogy a filmben a tiszta víz fokozatosan elfeketedik, ezzel együtt a zene is torzabbá változik. Végül arra jutottunk, hogy ez magában nem elég, ide valami ütősebb dolog kell, mert nem akartunk közhelyekkel élni. Egy olyan ötlet, amitől a néző megrémül, és megundorodik a látványtól, s ez akár eltántorítja őt a vízszennyezéstől. Ekkor jött a döglött halak és a fekete fürdőkád ötlete. Összeírtuk, hogy az alapötletünkhöz milyen dolgok kellhetnek, és beszereztük azokat. Az egyik legerősebb jelenetünk a fekete vízzel teli fürdőkád volt – a vizet széntablettákkal színeztük meg, amit egyébként nem volt egyszerű beszerezni. Még a gyógyszertárban is meglepődtek, hogy miért kérünk nyolc doboz széntablettát! Elég nehéz volt ezt a jelenetet megvalósítanunk, viszont úgy gondolom, hogy a végeredményt nézve megérte.

Forrás: A szerző archívuma
A forgatás intenzív volt, hiszen szoros volt az időkeret, de végig hatalmas lelkesedéssel dolgoztunk. Mindhárman többféle szerepet vállaltunk: világosítottunk, rendeztünk, vágtunk, sőt, sokszor improvizálnunk is kellett a helyszíneken. A forgatás után elmentünk egymáshoz, és a post productionnak, az utómunkának kezdtünk neki, ahol a film zenéjét én alkottam meg, miközben Berci a vágással és a színezéssel foglalkozott.
A legnagyobb öröm az volt, amikor megtudtuk, hogy a filmünket 162 alkotás közül a legjobbnak választották. Sőt, a Vízsirató meghívást kapott a cannes-i Global Short Film Awards eseményre is, ahol a mobiltelefonos filmek kategóriájában a világ legjobb tíz alkotása közé került. A rövidfilmünket ezen a filmes rendezvényen is levetítik májusban. Ez szinte hihetetlen, még mindig alig hisszük el! A Vízsirató díjat kapott továbbá a legjobb vágásért és a legjobb hanghatásokért is.
Április 25-én Szekszárdra utaztunk, pár héttel az eredményhirdetés után, ahol hivatalosan is átvehettük a filmünk díját, amit a Pécsi Tudományegyetem dékánja adott át nekünk. Hatalmas megtiszteltetés, hogy egy ilyen fontos emberrel beszélhettünk, valamint találkoztunk Kindl Gáborral is, a verseny ötletgazdájával. Online híváson keresztül az amerikai filmproducer, Karl Bardosh is gratulált nekünk, ami még mindig hihetetlen számomra. Szekszárdon szintén riportot készítettek velünk, ahol a találkozó élményeiről beszélhettünk.

Forrás: A szerző archívuma
Ez az élmény nemcsak óriási szakmai elismerés, hanem megerősítés is számomra, hogy érdemes tovább küzdeni az álmaimért, legyen szó filmkészítésről, képregényalkotásról vagy zenéről.

Forrás: A szerző archívuma
A versenyfilmek a shoot4earth.org címen tekinthetőek meg.