Katedra folyóirat2026. január–február, XXXIII. évfolyam, 5–6. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Zöld Ágnes
A zene mindenkié
Bizonyára sokak számára ismert a címben említett Kodály Zoltán-idézet, amely tömörségében fejezi ki a zene közösségépítő erejét. Sokszor olvashatjuk a fenti idézet bővített változatát is („Legyen a zene mindenkié!”), amely már tartalmaz magában egyfajta felszólítást, a zene iránti elköteleződés és alázat fontosságát. Kazinczy ismert gondolatát, mely szerint „Nyelvében él a nemzet.”, Kodály Zoltán kibővítette azzal, hogy „Nyelvében és zenéjében él a nemzet.” A mai kor embere számára is éppúgy aktuálisak ezek a gondolatok (ha nem még inkább), mint elődeink idejében.
A zene közösségépítő ereje egészen kicsi korban megmutatkozik. Saját példám alapján gyermekkorom óta fontos utakat nyitott meg számomra a zene saját magamhoz és többi embertársamhoz egyaránt. Fontos célom, hogy újszülött kortól kezdve segíthessem ebben embertársaimat, legyen szó kisbabáról vagy akár középiskolás fiatalról, de volt lehetőségem éveken keresztül felnőttek között is kamatoztatni ezen hitvallásomat és elképzeléseimet.
„Vedd ölbe, ringasd énekelj!”
Kodály Zoltánt egyszer megkérdezték, hogy mikor kezdődjön a gyermekek zenei nevelése, melyre az volt a válasza, hogy a születést megelőző kilenc hónapban, vagyis a megfoganás pillanatától, majd ezt a nyilatkozatát a későbbiekben módosította: nem elég, ha a gyermekek zenei nevelése a születést megelőző kilenc hónapban kezdődik el, hanem az édesanya születése előtti kilenc hónapban kell elkezdődnie. Mély és fontos gondolatokat tartalmaz ez a kijelentés. Zenetanárként rendelkeztem egyfajta zenei műveltséggel, amikor várandós lettem a kislányommal. Tudatosan énekeltem neki, zenét hallgattunk, mesét olvastunk a férjemmel, hiszen bizonyított tény, hogy a várandósság alatt is már nagyon fogékonyak a magzatok, már ekkor beléjük táplálhatunk egyfajta érzékenységet a művészetek iránt, hiszen sokszor olvashatjuk, hogy a magzati kor folyamán hallott zenemű vagy dal hatással van a gyermekre a születés után is: megnyugtatja, megmosolyogtatja, érzelmet vált ki belőle.
Forrás: A szerző archívuma
Büszkék lehetünk, hogy a Magyarországon élő zenepedagógus, Gróh Ilona felismerte a kisgyermekkori zenei nevelés fontosságát, és nem kell megvárni az óvodáskort ahhoz, hogy a gyermekek hozzájussanak első (zenei) közösségi élményeikhez. Így született meg több mint húsz éve a Ringató foglalkozás, amely azóta számos elismerést tudhat magáénak, többek között Magyar Örökség-díjjal tüntették ki a módszert. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, szlovákiai magyarok, ebben a tekintetben, hiszen Szlovákiában tíz éve működik a Cseperedő hálózat, amely összefogja a szlovákiai magyar Ringató foglalkozásvezetőket. Azon túl, hogy a támogatásoknak köszönhetően (Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap) a felvidéki családok díjmentesen látogathatják a foglalkozásokat, babaszínházi előadások és „Szülők Iskolája” címmel szülőknek/családoknak szóló előadások szerveződnek az év folyamán.
A Ringató foglalkozások jótékony hatása vitathatatlan. Mielőtt magam is Ringató foglalkozásvezetővé váltam, a szőnyegen, édesanyaként tapasztalhattam meg a módszer jelentőségét és közösségépítő szerepét. A foglalkozás elsőként ad teret arra, hogy a gyermekek szociális nevelése elkezdődhessen. Kilépve a szűkebb/tágabb családi interakciók hálójából lehetősége van a kisgyermeknek más családokkal és gyermekekkel találkozni. Feltehetnénk a kérdést, hogy mit ad a családoknak, ha heti szinten látogatják a Ringató foglalkozásokat: a foglalkozáson megjelenő ölbeli játékok segítenek abban, hogy erős és minőségi kötődés alakuljon ki a szülő és a gyermeke között. A foglalkozások lehetővé teszik, hogy nemcsak a szülők kísérhetik el a csemetét, hanem nagyszülők, keresztszülők is átélhetik a foglalkozás örömét, mely által az ő kapcsolatuk is erősödik a generációs különbségek ellenére is, hiszen ebben az esetben is fontos a zene összekötő, közösségformáló ereje. Gróh Ilona fontosnak tartja, hogy a gyermekek első találkozása a zenével minőségi legyen, ezért a Ringató foglalkozásokon csak értékes dal- és játékanyag hangozhat el. Tudjuk, hogy a világ nyitottságának köszönhetően bármilyen zenei produktumhoz hozzájuthatunk, amely veszélyt hordoz magában abban a tekintetben, hogy nem biztos, hogy a megfelelő zenei anyag jut el a kisgyermekes családokhoz. A Ringató Kiadó gondozásában számos dalt, ölbeli játékot és hangutánzót tartalmazó könyv jelent már meg, amely jelenthet egyfajta támpontot, iránytűt a kisgyermekkori zenei nevelés útvesztőjében. A Ringató foglalkozások során a fókusz a szülőkön (is) van, hiszen a heti harminc perces foglalkozás alatt igyekszünk őket új dalokkal és ölbeli játékokkal megismertetni, melyeket otthon is tudnak hasznosítani a nap bármelyik szakaszában. A foglalkozások alatt természetesen elkerülhetetlen a gyermekek zenei képességeinek fejlődése, mely képességek hatnak az érzelmi intelligenciára, az értelmi képességek fejlődésére, például az emlékezetre, a figyelemre, a kreativitásra, továbbá a gyermekek beszéd- és mozgásfejlődésére is.
Forrás: A szerző archívuma
A szlovákiai Cseperedő hálózat fontossága megkérdőjelezhetetlen a felvidéki kisgyermekek identitástudatának kialakulásában. Berky Angelika, a Cseperedő program koordinátora sokszor hangsúlyozza számunkra, szlovákiai foglalkozásvezetők számára, hogy a mi küldetésünk nemcsak a fent felsorolt, a foglalkozások általi jótékony hatásaiban teljesedik ki, hanem a zene közösségformáló erejében is, hiszen ha egy szülő rendszeresen jár magyar közösségbe a csemetéjével, megismeri a magyar zeneirodalom gyöngyszemeit, hatással lehetünk a családokra abban a tekintetben, hogy magyar oktatási intézményt válasszanak gyermekeik számára. Saját tapasztalatom, hogy gyermekeim, akik kisbabakoruktól látogattak Ringató foglalkozásokat, sokkal nyitottabbak a gyermekek felé, könnyebben találják meg a helyüket a közösségben, és mire óvodások lettek, a Ringató foglalkozásoknak köszönhetően jobban ismerték egymást a gyermekek és mi szülők is. A harminc perces foglalkozás után nem eresztjük szélnek a családokat, hanem lehetőség van Cseperedő baba-mama klubban is részt venni, ahol a gyermekek kötetlenül játszhatnak egymással, a szülők pedig megbeszélhetik egymással ügyes-bajos dolgaikat.
Zengő Tanoda
2024 nyarán végeztem el Budapesten a Ringató módszertani tanfolyamot, melyről hazaérkezve megfogalmazódott bennem, hogy zenetanárként, karvezetőként és friss Ringató foglalkozásvezetőként felelősséggel tartozom a gyermekek zenei képességének fejlesztéséért, valamint a magyar identitásuk kialakításáért vagy megerősítéséért, ezért megálmodtam egy olyan közösségi tér, tanoda létrehozását, ahol tovább tudom adni a zene szeretetét, a közösségformálás fontosságát. Így született meg a Zengő Tanoda, amelynek a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ ad otthont. Tavaly szeptemberben tizenkét, alsó tagozatos csillogó szempárral találtam szemben magam, akik kórusban szerettek volna énekelni. Véleményem szerint a kóruséneklés az egyik legmegfelelőbb színtér arra, hogy a zene közösségépítő erejét megtapasztalhassuk. Gyermekkorom óta éneklek kórusokban, több kórusban énekelhettem, a karéneklés az egyetemen is elkísért, felnőtt koromban is az életem része maradt. Nyitrai egyetemi éveim alatt lehetőségem volt Józsa Mónika tanárnő szárnyai alatt beleszeretni a karvezetés világába, mely által már nemcsak kórusénekesi szerepben, hanem karvezetői szerepben is ki tudtam magam próbálni, ami meghatározó volt szakmai életem alakulásában.
Forrás: A szerző archívuma
A Zengő Tanoda célja, hogy bárkit befogadjon, és hozzásegíthesse a gyermekeket a zene általi és a közösségi éneklés örömének megélésében. Bárki tagja lehet a csapatnak, aki szeretné magát kipróbálni a kóruséneklésben, hiszen nem minden tehetséges gyermek szeret a reflektorfényben állni és szólóban énekelni. A kóruséneklés ezeket a szorongásokat teljesen feloldja, hiszen csapatban létrehozni egy zenei produktumot sokkal felemelőbb, mint egyénileg, főleg azoknak a gyermekeknek, akik tehetségesek, viszont egyedül nem mernek énekelni. Szerettem volna egy olyan kórust, amelybe bárki jelentkezhet, legyen az városi, falusi gyermek, Dunaszerdahelyen vagy kicsit távolabb élő. Nagy felelősség számomra, ha szlovák alapiskolából érkező magyar gyermek érkezik a kórusba, hiszen rajtam áll, hogy megismerkedhessen a magyar zeneirodalom legszebb dalaival. Nagy figyelmet fordítok a gyermekek zenei képességeinek és technikájának fejlesztésére, továbbá az alapvető ritmushangszerek elsajátítására, a kamaszkórus tagjai először próbálhatják ki a kánon és a többszólamú éneklés csodáját. A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése mellett nagyon fontosnak tartom a magyar identitástudatuk megőrzését, erősítését. Az elmúlt egy évben többször adódott lehetőség arra, hogy ezt át is élhessék egy-egy nívós felkérésnek köszönhetően: egy színpadon állhattak a Szlovákiában és Magyarországon is egyaránt ismert Szarka Gyulával és zenekarával, valamint a világhírű hegedűművésszel, Mága Zoltánnal és elismert vendégeivel. Ezen fellépések alkalmával sokat tanulhattak a kitartásról, arról, hogy a munka meghozza a gyümölcsét, arról, hogy szlovákiai magyar gyermekként is van lehetőség megmutatni a tehetségünket, és hogy a zene közösségépítő ereje a határainkon túl is átível. A tanév végére 34-en lettünk, mely ékes bizonyítéka annak, hogy a zene nem megy ki a divatból, a kóruséneklés nem ósdi dolog, hanem közösségi élmény.
Forrás: A szerző archívuma
Több olyan szülő, akinek gyermeke már „kinőtt” a Ringató foglalkozásokból, de a Zengő Gyermekkórusba még aprócska volt, megkeresett azzal az ötlettel, hogy indíthatnék zenei foglalkozást óvodások számára is. Magyar nyelv- és irodalom és zenei nevelés szakos pedagógusként, valamint Ringató foglalkozásvezetőként az óvodás korosztálynak szóló foglalkozás valóban kimaradt a foglalkozásaim kínálataiból. Két óvodáskorú gyermek édesanyjaként tudom, hogy milyen fontos ebben a korban is a zenei képességek fejlesztése, sőt mondhatni, hogy a legfontosabb, hiszen amíg az óvodáskor előtti gyermekeket a Ringató foglalkozásokon körülvesszük zenei ingerekkel, szebbnél szebb dallamokkal, hangszerjátékkal, addig egy óvodáskorú gyermeket már nemcsak hallgató szerepbe, hanem alkotó szerepbe is kell helyezni. Itt van lehetőség megismertetni őket a legalapvetőbb ritmushangszerek használatával, saját hangocskájuk feltérképezésével és a zenei képességek megalapozásával, ezért idén szeptembertől a Zengő Tanoda kínálatában már megtalálható a Zengő Zeneovis foglalkozás.
Forrás: A szerző archívuma
Ének-zene tagozat a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában
Hála a Ringató foglalkozásoknak, a Zengő Zeneovinak és a Zengő Gyermek- és Kamaszkórusnak, végig tudom kísérni a rám bízott gyermekek zenei fejlődését 0 éves kortól egészen középiskolás korig, amely izgalmakkal teli ajtókat nyitogat számomra nap mint nap, egyúttal hatalmas felelősség, hogy nemcsak a zenei képességeiket tudom fejleszteni, hanem a zene közösségépítő szerepét, a magyar identitástudatukat is sikerül erősítenem. Több évnyi anyasági szabadság után idén szeptembertől újra visszatértem állandó munkahelyemre, alma materembe, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolába, ahol egy izgalmas kezdeményezés éledt újra, hiszen ettől a tanévtől kezdve újraindult az ének-zene tagozat, hála Takács Iveta igazgatónőnek, aki látta ennek fontosságát és a szépségét, és a kedves szülőknek, akik bizalmat szavaztak iskolánknak.
Ha megkérdeznénk az utca emberét, hogy mi jut eszébe a Kodály-módszerről, biztos vagyok benne, hogy tízből kilencen a szolmizációt említenék. Kodály Zoltán a mindennapi éneklés fontosságát hangsúlyozta, továbbá, hogy a saját dalkincsünkből merítsünk, melynek köszönhetően később megismerhetjük és megérthetjük más népek dallamait is. Személy szerint én is ének-zene tagozatos osztályban tanulhattam, melynek nem az a célja, hogy minden ott tanuló gyermeknek zenész pályára kell lépnie, hanem sokkal több ennél. Az ének-zene tagozatos osztálynak köszönhetően a gyermekek sokkal nyitottabbak lesznek a körülöttünk levő szép érzékelésére, ki tudják fejezni a bennük rejlő tehetséget, és kutatások szerint sokkal nagyobb sikert érnek el a további tantárgyak esetében is. Véleményem szerint a magyar iskolák célja nemcsak az, hogy az alapműveltséghez szükséges ismereteket magyar nyelven sajátíthassuk el, hanem együtt és közösen élhessük át, hogy jó magyarnak lenni, akár a határon kívül is. A közös éneklés pedig még inkább hozzásegíthet bennünket abban, hogy a zene közösségépítő ereje megkérdőjelezhetetlen.
Forrás: A szerző archívuma